ORDÍTS (Schrei)
Felkelsz, és azonnal megmondják, hogy hova kell menned. Mikor odaértél, azt is megmondják, hogy mit kell gondolnod. Köszi, ez már megint egy klassz nap volt. Te nem mondhatod, más meg nem kérdezi, hogy egyáltalán akartad-e.
Nem - nem - nem -nenemnemne - nem Nem - nem - nem -nenemnemne - nem
Ordíts! - Amíg önmagad nem lehetsz. Ordíts! - Mégha ez az utolsó kiáltásod is. Ordíts! - Akkor is ha fáj. Ordíts amilyen hangosan csak bírsz! Ordíts! - Amíg önmagad nem lehetsz. Ordíts! - Mégha ez az utolsó kiáltásod is. Ordíts! - Akkor is ha fáj. Ordíts amilyen hangosan csak bírsz!
Vigyázz! Egérfogók lesnek rád mindenütt, üldöznek, és lesbõl támadva próbálnak elkapni. Mindenfélét ígérgetnek, amirõl eddig még csak nem is álmodtál, és aztán már késõ, hogy visszacsináld a dolgokat.
Nem - nem - nem -nenemnemne - nem Nem - nem - nem -nenemnemne - nem
Ordíts! - Amíg önmagad nem lehetsz. Ordíts! - Mégha ez az utolsó kiáltásod is. Ordíts! - Akkor is ha fáj. Ordíts amilyen hangosan csak bírsz! Ordíts! - Amíg önmagad nem lehetsz. Ordíts! - Mégha ez az utolsó kiáltásod is. Ordíts! - Akkor is ha fáj. Ordíts amilyen hangosan csak bírsz!
Vissza a nullára. - De eljött a mi idõnk, most megtudják, hogy kik is vagyunk!
Ordíts - ordíts - ordíts - ordíts - Most eljött a mi idõnk!
Ordíts! - Amíg önmagad nem lehetsz. Ordíts! - Mégha ez az utolsó kiáltásod is. Ordíts! - Akkor is ha fáj. Ordíts amilyen hangosan csak bírsz! Ordíts! - Amíg önmagad nem lehetsz. Ordíts! - Mégha ez az utolsó kiáltásod is. Ordíts! - Akkor is ha fáj. Ordíts amilyen hangosan csak bírsz!
És most hallgass!
Nem! - Mert önmagad vagy. Nem! - Mert ez az utolsó kiáltás. Nem! - Mert iszonyúan fáj. Ordíts amilyen hangosan csak bírsz! Nem! -Nem! - Nem! - Nem! -Nem! - Nem! Ordíts ahogy csak bírsz - ORDÍTS!
A MONSZUNON ÁT (Durch den Monsun)
Az ablak nem nyílik ki többé. Itt bent minden olyan üres nélküled, és elõttem ellobban az utolsó gyertyaláng. Egy örökkévalóság óta várok már, de végre közeleg a perc. Odakint gyülekeznek a sötét fellegek.
Át kell jutnom a monszunon, az egész világon túlra, az idõ végezetéig, oda ahol többé már nem esik az esõ. A viharral dacolva, a szakadék szélén, és ha már nem bírom tovább, akkor arra gondolok, hogy egyszer majd együtt rohanunk át a monszunon. És minden rendben lesz...
Egy félhold bukik alá lassan a horizonton. Vajon rád is ugyanígy ragyogott? És vajon megtartja, amit nekem ígért? Tudom, hogy egyszer megtalállak. Hallom a nevedet az orkán zúgásában, és még erõsebben gondolok rád.
Át kell jutnom a monszunon, az egész világon túlra, az idõ végezetéig, oda ahol többé már nem esik az esõ. A viharral dacolva, a szakadék szélén, és ha már nem bírom tovább, akkor arra gondolok, hogy egyszer majd együtt rohanunk, mert már semmi nem állíthat meg minket - a monszunon át.
Héj Héj
Átküzdöm magam minden akadályon, míg az ajtó mögé nem érek. Legyõzöm, ami szembeszáll velünk, és akkor végre eljutok hozzád.
És akkor minden rendben lesz Akkor minden rendben lesz Minden rendben lesz Rendben lesz.
Át kell jutnom a monszunon, az egész világon túlra, az idõ végezetéig, oda ahol többé már nem esik az esõ. A viharral dacolva, a szakadék szélén, és ha már nem bírok gondolkodni, akkor arra gondolok, hogy egyszer majd együtt rohanunk, mert már semmi nem állíthat meg minket - a monszunon át, a monszunon át.
És akkor minden rendben lesz. Csak át kell jutnunk a monszunon. És akkor minden rendben lesz.
ÉLJ A PILLANATNAK (Leb die Secunde)
Mától a napok csak fele olyan hosszúak, és nincs min nevetni már. A tegnap százezer éve volt, a holnapot még senki nem ismeri. Mától visszaszámol az óra, a nap éjszaka is ragyog. Bocsánat, csak egy kicsit elgondolkodtam, pedig erre most tényleg nincs idõ. Nincs idõ! Nincs idõ! Nincs idõ! Nincs idõ!
Élj a pillanatnak, itt és most ragadd meg jól! Élj a pillanatnak, itt és most ragadd meg jól! Különben elillan. Különben elillan.
Mától minden nap egy új világ, és minden bolygó eladó. Az egész galaxis némán hallgat, miközben az idõ szédületesen rohan. Szard le a tegnapot, és a mára figyelj, mielõtt mindent elfelejtenél. Bocsánat, csak egy kicsit elgondolkodtam, pedig erre most tényleg nincs idõ. Nincs idõ!
Élj a pillanatnak, itt és most ragadd meg jól! Élj a pillanatnak, itt és most ragadd meg jól! Különben elillan.
Rohan az idõ Rohan az idõ Rohan az idõ Állítsd meg! Rohan az idõ Rohan az idõ Rohan az idõ Rohan az idõ Rohan az idõ Borzasztóan rohan az idõ!
Élj a pillanatnak, itt és most ragadd meg jól! Élj a pillanatnak, itt és most ragadd meg jól! Különben elillan. Különben elillan.
Rohan az idõ! Állítsd meg!
MENTS MEG (Rette mich)
Elõször vagyok egyedül a régi búvóhelyen. Még látom a falon a nevünket, de inkább letörlöm õket. Mindent meg akartam osztani veled. Miért tûntél el? Gyere vissza, és vigyél magaddal.
Gyere, és ments meg - mert elégek belülrõl. Gyere, és ments meg - nem bírom tovább nélküled. Gyere, és ments meg - ments meg - ments meg...
Az álmaink hazudtak, és egy könnycsepp sem volt igaz. Mondd nekem kérlek, hogy ez nem lehet. Talán hallod valahol a segélykérésemet a rádióban. Hallasz? - Hallasz engem?
Gyere, és ments meg - mert elégek belülrõl. Gyere, és ments meg - nem bírom tovább nélküled. Gyere, és ments meg - ments meg...
Téged és engem - téged és engem - téged és engem. Még látom a falon a nevünket, és inkább letörlöm õket. Az álmaink hazudtak, egy könnycsepp sem volt igaz. Hallasz? - Hallasz engem?...
Gyere, és ments meg - ments meg. Gyere, és ments meg - mert elégek belülrõl. Gyere, és ments meg - nem bírom tovább nélküled. Gyere, és ments meg - ments meg ments meg...
(NE) MARADJUNK BARÁTOK (Freunde bleiben)
Az vagy, aki én sosem akarok lenni - inkább halott lennél, semmint Bill. Kinyalhatod - megköszönni nem kell. Igazából fogalmam sincs, hogy mi az ami ennyire idegesít benned. Seggfej vagy - de ne vedd magadra.
Nem beszélek olyan szarságokat, mint te, Nem azokat a bandákat csípem, mint te. Ez nekem így tök oké, de tedd meg ezt az egy szívességet:
Légyszi ne maradjunk barátok. Jobb lenne, ha nem sajnálnánk egymást. Hogy sosem vagyunk egy véleményen, még mindig jobb, mint folyton jópofizni. Inkább ne maradjunk barátok.
Szerintem neked is tök jó lenne nélkülem. Olyan alakok híján, mint te meg én, elég unalmas lenne a világ.
Minden nap bámulnom kell a képedet, a többiek meg nem értik. Te vagy a legmenõbb az idióták között. Bõrkarkötõt hordasz, és tetkód van? Anyuci mindent megenged, és apu hosszú alsógatyáit viseled.
Nem hordok olyan szarságokat, mint te, Nem azokat a csajokat csípem, mint te. Ez nekem így tök oké, de tedd meg ezt az egy szívességet:
Légyszi ne maradjunk barátok. Jobb lenne, ha nem sajnálnánk egymást. Hogy sosem vagyunk egy véleményen, még mindig jobb, mint folyton jópofizni. Inkább ne maradjunk barátok.
Szerintem neked is jó tök lenne nélkülem. Olyan alakok híján, mint te meg én, elég unalmas lenne a világ. Ne tégy úgy, mintha kedves lennél, különben beverem a képedet. Még van egy jótanácsom a számodra:
Légyszi ne maradjunk barátok.
Jobb lenne, ha nem sajnálnánk egymást. Hogy sosem vagyunk egy véleményen, még mindig jobb, mint folyton jópofizni. Inkább ne maradjunk barátok.
Légyszi ne maradjunk barátok. Jobb lenne, ha nem sajnálnánk egymást. Hogy sosem vagyunk egy véleményen, még mindig jobb, mint folyton jópofizni. Inkább ne maradjunk barátok.
Szerintem neked is jó tök lenne nélkülem. Olyan alakok híján, mint te meg én, elég unalmas lenne a világ.
NEM VAGYOK ÖNMAGAM (Ich bin nich' ich)
Fáradt szemekkel pillantok magamra, nem találok vigaszt. Már alig látszom a tükörben, lassan teljesen elveszek. Semmit, ami korábban én voltam már nem látok önmagamban. Minden elmúlik, mint egy rémálomban, és érzem, hogy egyre jobban eltûnök.
Nem vagyok önmagam, ha nem vagy mellettem - egyedül vagyok. És az, ami belõlem még megmaradt inkább nem akarok lenni. Odakint ferdén lóg az ég, a falon pedig a búcsúleveled. Nem vagyok önmagam, ha nem vagy mellettem - egyedül vagyok.
Már nem tudom, hogy ki vagyok én, és már csak az a fontos, hogy te merre járhatsz most. Nélküled üresek az éjszakák, és elveszettnek érzem magam. Mit tettél velem? Látom, hogy egyre jobban eltûnök.
Nem vagyok önmagam, ha nem vagy mellettem - egyedül vagyok. És az, ami belõlem még megmarad inkább nem akarok lenni. Odakint ferdén lóg az ég, a falon pedig a búcsúleveled. Nem vagyok önmagam, ha nem vagy mellettem - nem akarok létezni.
Lassan megszûnök, képtelen vagyok kitartani. Az emlékedet egyszerûen nem tudom kiûzni magamból. Nem számít hol vagy, gyere és ments meg Nem vagyok önmagam, ha nem vagy mellettem - egyedül vagyok. És az, ami belõlem még megmaradt inkább nem akarok lenni. Odakint ferdén lóg az ég, a falon pedig a búcsúleveled. Nem vagyok önmagam, ha nem vagy mellettem - nem akarok létezni.
Nem akarok létezni. Nem akarok létezni.
HA SEMMI NEM MEGY TÖBBÉ (Wenn nichts mehr geht)
Senki nincs, aki tényleg ismer engem. A világom éppen darabokra hull, miközben fut a "Happy End". Nem kéne sírnom miattad, tudom, hogy nem vagyunk halhatatlanok. De egyszer azt mondtad nekem:
Ha semmi nem megy többé akkor angyal leszek - csak neked. Minden sötét éjszakán megjelenek elõtted, s aztán elrepülünk, messze innen, és soha többé nem válunk el.
Amíg elsõ alkalommal megjelensz nekem, addig arra gondolok, hogy odafent a felhõkkel együtt könnyezel. Egy örökkévalóság óta várok rád, de talán ez mégsem oly végtelen, mert egyszer azt mondtad nekem:
Ha semmi nem megy többé akkor angyal leszek - csak neked. Minden sötét éjszakán megjelenek elõtted, s aztán elrepülünk, messze innen, és soha többé nem válunk el. Soha többé nem válunk el.
Ha már semmi nem megy többé...
Csak gondolj rám, és látni fogod az angyalt, aki melletted repül. Csak gondolj rám, és látni fogod az angyalt, aki melletted repül.
Ha semmi nem megy többé akkor angyal leszek - csak neked. Minden sötét éjszakán megjelenek elõtted, s aztán elrepülünk, messze innen, és soha többé nem válunk el.
Ha már semmi, semmi nem megy többé. Ha már semmi, semmi nem megy többé...
ENGEDJETEK KI INNEN (Lass uns hier raus)
Isten hozott az álmunkban! - Itt tilos nemet mondani. Németországnak igazi sztárokra, és nem fullidiótákra van szüksége. Tök mindegy, hogy kinek nem tetszik - engem rohadtul nem érdekel.
Engedjetek ki innen! - Ki akarunk menni, a saját álmunkban az elsõnek lenni. Ne próbáljatok visszatartani! - Ez a mi álmunk, és itt mindent szabad. De ha akartok, nézhettek közben.
Minden nap a szabad választás - már rég elhagytuk ezt az utat. Az életetek hátralévõ részét nélkülünk is elcseszhetitek. És ha az egész világ ellene van, minket akkor sem érdekel.
Engedjetek ki innen! - Ki akarunk menni, a saját álmunkban az elsõnek lenni. Ne próbáljatok visszatartani! - Ez a mi álmunk, és itt mindent szabad. De ha akartok, nézhettek közben.
De ha akartok, nézhettek közben. De ha akartok, nézhettek közben.
Fiúbanda vagyunk, és úgy válogattak minket össze. Jövõ nyárra persze simán fel is bomlunk. Négy kicsi álom függ a faladon, és másnapra a posztereinket már el is égetted, S a következõk vannak a kezedben.
Engedjetek ki innen! - Ki akarunk menni, a saját álmunkban az elsõnek lenni. Ne próbáljatok visszatartani! - Ez a mi álmunk, és itt mindent szabad. De ha akartok, nézhettek közben.
De ha akartok, nézhettek közben. De ha akartok, nézhettek közben.
AKARATOM ELLENÉRE (Gegen meinen Willen)
Hogy kéne éreznem magam? Már egymásra sem néztek. Azt hiszitek, hogy nem veszem észre. Mit kéne most tennem? Nem tudom mit gondoltok, de mondjátok a szemembe! Mondjátok meg, hogy miért omlik össze minden. Kikészülök tõle.
Akaratom ellenére, minden észérv ellenére. Most miért kell elválnotok, a neveteket megváltoztatnotok? Azt hiszem itt a vég, és mégsem mondtok nekem semmit. Gyûlöllek titeket érte! Én ezt nem akarom, nem akarom! - Nem akarom!
Már elfelejtettétek, hogy milyen volt régen? Elégettétek a családi fényképeket? Deszkákkal beszögelem az ablakot, és bereteszelem az ajtómat. Nem kell látnotok, hogy mennyire megvisel, hogy a ti világotokkal én már nem tudok mit kezdeni. Teljesen kikészülök tõle.
Akaratom ellenére, minden észérv ellenére. Most miért kell elválnotok, a neveteket megváltoztatnotok? Azt hiszem itt a vég, és mégsem mondtok nekem semmit. Gyûlöllek titeket érte! Én ezt nem akarom, nem akarom! - Nem akarom! Nem akarom!
Tartsátok meg a hazugságaitokat, én nem akarom többé hallani õket. A szeretet utolsó morzsáira nem kell megesküdnötök elõttem. Nem akarlak tovább zavarni titeket, egyszerûen kikészülök tõletek. Ezt én nem akarom...
Akaratom ellenére, minden észérv ellenére. Most miért kell elválnotok, a neveteket megváltoztatnotok? Azt hiszem itt a vég, és mégsem mondtok nekem semmit. Gyûlöllek titeket érte! Én ezt nem akarom, nem akarom! - Nem akarom! Nem akarom!
Nem akarom! - Nem akarom! Nem akarom!
FIATALOK, DE MÁR NEM KISKORÚAK (Jung und nicht mehr Jugendfrei)
Mindig pontosan keltek fel, de nem törõdtök azzal, hogy velünk mi van. Én látok valamit, amit te nem - nézd csak mi áll a dzsekinken. Bocs, de pont az útban állsz, és nekünk itt át kell mennünk.
Fiatalok vagyunk, de már nem kiskorúak. Sajnálom, tudom, hogy még nem kéne de már elkezdtünk élni. Fiatalok vagyunk, de már nem kiskorúak. A számításaitok nem jöttek be, mert mi már elkezdtünk élni.
Mindig csak elõre néztek, nem láttátok, hogy jövünk. Hahó! - lesz egy kis problémátok, ugyanis átvesszük a vezetést. Bocs, de pont az útban álltok, és nekünk itt át kell mennünk!
Fiatalok vagyunk, de már nem kiskorúak. Sajnálom, tudom, hogy még nem kéne de már elkezdtünk élni. Fiatalok vagyunk, de már nem kiskorúak. A számításaitok nem jöttek be, mert mi már elkezdtünk élni.
Fiatalok vagyunk, de már nem - fiatalok, de már nem fiatalok, de már nem kiskorúak! Fiatalok vagyunk, de már nem - fiatalok, de már nem fiatalok, de már nem kiskorúak!
Mindig olyanok vagyunk, amit a legkevésbé sem szeretnétek. Ez elég szomorú, de igazából szarok rá!
Fiatalok vagyunk, de már nem kiskorúak. Sajnálom, tudom, hogy még nem kéne de már elkezdtünk élni. Fiatalok vagyunk, de már nem kiskorúak. A számításaitok nem jöttek be, mert mi már elkezdtünk élni.
Fiatalok vagyunk, de már nem - fiatalok, de már nem fiatalok, de már nem kiskorúak! Fiatalok vagyunk, de már nem - fiatalok, de már nem fiatalok, de már nem kiskorúak!
Fiatalok vagyunk, de már nem - fiatalok, de már nem fiatalok, de már nem kiskorúak! Fiatalok vagyunk, de már nem - fiatalok, de már nem fiatalok, de már nem kiskorúak!
AZ UTOLSÓ NAP (Der letzte Tag)
Újra itt vagyunk - Nálad, a háztetõn. Tõlem az egész világ megsemmisülhet odalent ma éjjel. Utoljára vagyunk együtt? Pedig csak most kezdõdött el.
Hogyha ez a nap az utolsó, kérlek még ne mondd el nekem. Hogyha itt a vége, kérlek ne mondd, még ne mondd el nekem!
Talán már a következõ nap lenne, mikor minden óra megáll. Ahol a horizont véget ér, és az álmok aludni mennek. Utoljára vagyunk együtt? Pedig csak most kezdõdött el.
Hogyha ez a nap az utolsó, kérlek még ne mondd el nekem. Hogyha itt a vége, kérlek ne mondd, még ne mondd el nekem!
Ez az utolsó nap, ez az utolsó nap. Ezek az utolsó esõcseppek, melyek mellettünk a tetõn kopognak? Ez az utolsó áldás, és az utolsó éjszakánk?
Már elkezdõdött a vég De mindegy - még együtt vagyunk.
Hogyha ez a nap az utolsó, kérlek még ne mondd el nekem. Hogyha itt a vége, kérlek még ne mondd el nekem!
Hogyha ez a nap az utolsó, kérlek még ne mondd el nekem. És ha velem maradsz, akkor nem halok még meg. Még nem.
Ezek az utolsó esõcseppek, melyek mellettünk a tetõn kopognak? Ez az utolsó áldás? Kérlek még ne mondd el nekem
...hogy ez az utolsó nap.
VÉGTELEN (Unendlichkeit)
A melegség a végtelenbe sodor, semmi más nem fontos, elviszi az ár. A holdfényben csak mi ketten létezünk.
Már nincs messze a végtelen. Most már nincs messze a végtelen.
Ez az utolsó örökkévalóság, ami megmaradt nekünk. A horizonton túl véget ér az égbolt.
Már nincs messze a végtelen. Most már nincs messze a végtelen.
Már nincs messze a végtelen. Most már nincs messze a végtelen.
ELSŐSZÁMÚ TÉMA (Thema nr. 1)
Ő minden, amit még sohasem láttál
És én rá gondolok minden nap minden órájában
Mindenkinek ugyanaz a hallucinációja
Sőt néhány lány imádottja is ő
Valld be, ezt már tudtad
Ő a Thema Nr. egy, két’, há’, négy, öt és hat
Álmodban a karjaiban tart,
És amikor felkelsz, elillan
Ő a Thema Nr. egy, két’, há’, négy, öt és hat
Minden szem rá szegeződik, mikor közeledik
Többé nem tudsz tőle szabadulni és nem törődsz bele, hogy
elment
Az iskolában megáll az idő és minden terem kiürül
Britney tegnap óta már senkit nem érdekel, már le lett húzva
a tanári wc-n
És azt mondod, őt soha nem is vetted észre, aztán ugyanígy
hazudsz
És most itt az ideje a showjának
Ő a Thema Nr. egy, két’, há’, négy, öt és hat
Álmodban a karjaiban tart,
És amikor felkelsz, elillan
Ő a Thema Nr. egy, két’, há’, négy, öt és hat
Minden szem rá szegeződik, mikor közeledik
Többé nem tudsz tőle szabadulni és nem törődsz bele, hogy
elment
Nézed őt és sírsz
Ez szánalmas, mert tudod,
Mindig csak ő lesz számodra az első számú téma
Tegnap volt egy óra, mikor nem rá gondoltam,
Aztán minden ellenkezésem ellenére felkeltettek
Pontosan tudod, hogy az őrületbe kerget
Ő a Thema Nr. egy, két’, há’, négy, öt és hat
Álmodban a karjaiban tart,
És amikor felkelsz, elillan
Ő a Thema Nr. egy, két’, há’, négy, öt és hat
Minden szem rá szegeződik, mikor közeledik
Többé nem tudsz tőle szabadulni és nem törődsz bele, hogy
elment
Nem törődsz bele…
VALLOMÁS (Beichte)
Minden nap így kezdődik
7-kor már csörög a vekker
És én csak fekszem szépen tovább
Mindig késésben vagyok
Nálam a sport csak a második
Sz.arok a győztesnek járó serlegekre
Csak egy éjszakára kellesz
Hogy jól érezzem magam veled
Ez mind igaz
Még mindig szép emiatt is a lét
És azt kérdem magamtól
Ha az égből szálltam alá
Nem kéne istenfélőnek lenni
Hé, ördög, gyere elő!
Már láttalak
És még mindig megvan a remény
Hogy meg fogsz érteni
Hé, ördög, el tudod
Olvasni a vallomásom
És akkor még
Egyszer beszélhetsz Istennel!
Sajnos becsületes vagyok
De akkor sem illek oda
És nézd meg a vallomásom
Tudom, hogy nem megy majd könnyen
De a kezedben van
A tesóm csaját is felszedtem
Az emberek minden egyes
Hazugságomat elhitték
És az én tanításaimban
A bizalom az ígéret
És azt kérdem magamtól
Ha az égből szálltam alá
Nem kéne istenfélőnek lenni
Hé ördög, gyere elő!
Már láttalak
Kérlek ne légy közönséges
Adj még egy esélyt
Vagy kettőt
Vagy engedj legalább
A pokol angyalának lennem
FEKETE (Schwarz)
A világ hátat fordított
Ne félj tőlünk
Még ne
Ami eljött, az az ismeretlen
Lefutjuk az utolsó métereket
Még mindig hiányzik egy darab
És még mindig, egy darab
Fekete tekintet
És előttünk még az éjszaka
Nincs visszaút
Míg sikerül, míg sikerül
Nincs visszaút, nincs visszaút
Hogy kerülünk mind oda?
Velünk másképp lesz?
Már régen elhagyott?
Itt még a lámpafény is sötét
Mindent megad, mégis semmit sem
És ezért születünk újra
Fekete tekintet
Nincs visszaút
Hagyd meg nekünk az utolsó lépést |